Mányoki Ádám: Kajali Klára (részlet) – Ráday Gyűjtemény tulajdona
Kajali Klára Kajaly Pál és Fáy Borbála lánya 1690-ben született. Leendő férje, Ráday Pál az apja mellett dolgozott Nógrád megye joggyakorlaton, majd lemondása után átvette helyét.
Az eljegyzéskor Klára mindössze 13 éves volt, ám a levelezésükből az derül ki, hogy valóban szerették és tisztelték egymást leendő férjével, akivel a lakodalmat két évvel később 1705-ben tartották meg.
Ráday Pált sokszor elszólította otthonról a hivatása, különösen a Rákóczi-szabadságharc idején, ami alatt Klára egyedül igazgatta a birtokot, miben kitűnően helyt állt, ezzel bizonyítva tehetségét és rátermettségét. Nemcsak a birtokrendszer életét és gazdasági működését felügyelte ezekben az időkben, de két nagy építkezés levezénylésében is részt vett a család Ludányi, illetve Péceli birtokán. Bellághné Nagy Rózsa így ír róla: “Férjével egyenrangúnak érezte magát, ami ebben az időben szokatlan volt. Leveleiben magát nem „alázatos feleség”-nek írta, hanem a „szerető hitvese, amig élek” formát használta.” Házasságuk 28 éven át tartott Pál 1933-as haláláig.
Klára öt gyermekéből három nőtt fel: Pál, Gedeon és Eszter. Közülük Gedeonra és Eszterre híresen művelt, könyvszerető emberekként emlékszenek vissza, ami nemcsak Ráday Pál, hanem Kajali Klára érdeme is, aki szintén nagyon művelt volt.
forrás: Bellághné Nagy Rózsa: A „jó és bölcs asszony” a 18. századi halotti beszédekben. In.: Erdélyi Múzeum 67. köt (2006), pp. 94-106.
A FESTŐRŐL
Mányoki Ádám (1673 – 1757)
Mányoki Ádám korának legjelentősebb magyar portréfestője volt. Gyermek és tanulóéveiről csak keveset tudni. J. A. Doelfel hadbíró-tábornok nevelt fia volt. Életében számtalan európai fejedelmi udvarban megfordult. Többször járt Magyarországon is. 1707-től II. Rákóczi Ferenc udvari festője. A megbízások visszaesése miatt kénytelen elhagyni az országot, de még egyszer 1724-ben visszatér, főleg azért, hogy megpróbálja visszaszerezni családja volt birtokait – amiért éveken át küzd, sikertelenül.
A Ráday családdal hosszú és szívélyes barátság kötötte össze. A Rákóczi-szabadságharc idején teljesít időnként megbízásokat Ráday Pálnak, később elkészíti a családtagok portréit és elkíséri Ráday I. Gedeont külföldi tanulmányútjára is.
forrás: Európa fejedelmi udvaraiban : Mányoki Ádám egy arcképfestő-pálya szereplői és helyszínei : kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, 2003. március 14 – augusztus 24 [a katalógust szerk. Buzási Enikő] .- Budapest : MNG, 2003.