Id. Lucas Cranach: Szent Katalin vértanúsága (részlet) – Ráday Gyűjtemény tulajdona
A TÖRTÉNET
Heródes király, miután ráébredt, hogy a keleti bölcsektől nem fogja megtudni Jézus születésének pontos helyét és időpontját, hatalomféltésében Betlehemben és környékén minden kétévesnél fiatalabb fiúgyermeket megöletett. Betlehem Dávid városa, így az ott született gyerekek valóban részben Dávid leszármazottai lehettek. A hagyomány 2000 gyermekről tud, ami elképzelhetetlenül nagy számnak tűnik.
A gyermekgyilkosság tényét más forrásból nem ismerjük. Amit azonban Heródes király hatalomféltéséről a történeti forrásokból, többek között Flavius Josephusnak a Zsidók történetéről írott munkájában olvashatunk, egyáltalán nem teszik valószínűtlenné ezt a gyilkosságot. Heródes számára hatalma megtartása érdekében semmi sem volt drága vagy lehetetlen.
forrás: Keresztyén bibliai lexikon [elektronikus változat]
A FESTMÉNY
A betlehemi gyermekgyilkosság című alkotást. és a másik, a család képtárában helyet kapott festményt, az Alexandriai Szent Katalin vértanúságát Ráday Gedeon 1791-ben egy lipcsei árverésen vásárolta. Akkoriban mindkét festményt Dürernek tulajdonították.
Kiss Réka (szerk.) Farbaky Péter: Kálvin hagyománya – Református kulturális örökség a Duna mentén
A FESTŐRŐL
Idősebb Lucas Cranach (1472–1553)
Idősebb Lucas Cranach a német reneszánsz egyik legjelentősebb festője és grafikusművésze volt. 1472-ben született a bajorországi Kronach városában, amelynek nevét vezetéknévként is használta. Eredeti családnevéről, ahogy korai éveiről is kevés információ maradt fent. Pályáját Dél-Németországban kezdte. 1505-ben a szász választófejedelem, Frigyes bölcs hívására Wittenbergbe költözött, ahol annak udvari festője lett.
Cranach művészete szorosan összefonódott a reformációval. Közeli barátságot ápolt Luther Mártonnal. Portréi – köztük Luther, Melanchthon és más reformátorok ábrázolásai – nemcsak művészi értékű alkotások, hanem politikai-társadalmi jelentőséggel bíró képmások is voltak. Műveiben gyakran jelentek meg bibliai témák.
Cranach sokoldalú művész volt: nemcsak festett, hanem kiválóan értett a metszet- és fametszetkészítéshez is. Műhelyében – ahol fia, ifjabb Lucas Cranach is dolgozott – számos alkotás készült, amelyek a korszak meghatározó vizuális dokumentumaivá váltak. Stílusára jellemző a finom vonalvezetés és részletgazdag kidolgozás.
Sőt, 1520-ban engedélyt kapott patika nyitására is Wittenbergben, ami kiváltságnak számított. Ezen kívül nyomdája és könyvkereskedése is volt.
1553-ban hunyt el. Műhelyét fia vitte tovább.